A BAMBUSZ MINT KERTÜNK ÉKESSÉGE.

Örömmel köszöntjük érdeklődését az európai kertkultúra ezen új reménysége iránt.

A bambusz a pázsitfű-félék nemzetségének valószínűleg több ezer éves tagja. Fajtáinak leggazdagabb élőhelye Dél-Kelet Ázsia, elsősorban India, Burma, Kína. Ezen természetes élőhelyek népeinek kultúrája, vallása és mindennapi élete kapcsolódik ehhez a növényhez. A világon több milliárd ember életlehetőségét biztosítja. Nemcsak kertjeik nélkülözhetetlen dísznövénye, de rügyeit fontos élelmiszerként fogyasztják, fás szárát pedig a házépítéstől a kézműiparon át számos területen használják. Az emberi élet példájaként is emlegetik tulajdonságait. Nevezetesen: erős, szívós, mégis rugalmas. A szél –de akár az orkán- földig hajthatja sokszor 8-10 méteres szárait, de eltörni nem tudja.

Az Európában elterjedt fajok örökzöldek, általában -15 ⁰C-ig –az általunk szaporított Phyllostachys-félék -25-35 ⁰C-ig- fagytűrők. Leveleiket –mint például a fenyő-félék- folyamatosan váltják. Ha esetleg rendkívüli hidegben leveleit el is veszítené, szárain- ágain újra kilombosodik, de ha a szár is elpusztult, föld alatti módosult gyökerei (rhizóma) még mindig biztosítják a megújulást.

A bambusz földalatti szerveivel terjeszkedő növény, tehát viszonylag nagyobb helyre van szüksége. A növekedés korlátozható, egyrészt tápanyag- és vízelvonással, másrészt körbeárkolással vagy a talajba ásott, legalább 40cm mélyen valamilyen elválasztó anyaggal, például palával.

Növekedése jellegzetes. Mivel meleg igényes növény, ezért tavasszal későn jelennek meg rügyei, általában májusban. Ettől az időszaktól igényli a leggondosabb ápolást, így a szárak kb. 30 nap alatt elérik teljes magasságukat. Ezek a hajtások már a következő évben sem fejlődnek tovább, de persze szerepük van az új szárak felnevelésében, amelyek legalább egyharmad résszel túlnövik az ez évi magasságot. Ez így ismétlődik, míg a 8-9. évre a szárak elérik maximális méretüket, ami fajtától függően –a mi viszonyaink között- 0,5-10m is lehet.

A felhasználást illetően ültethetjük szoliternek, sziklakertbe, nyírt sövénynek, rézsű megkötésére, erkélyre és tetőkertbe nagyobb kőedénybe, vagy nevelhetünk belőle bambusz-ligetet, használhatjuk talajtakarónak, de a temetőkert különlegessége is lehet.

Szélvédett helyre ajánlatos ugyan ültetni, de a kifejlett példányok jó szélvédelmet biztosítanak. A pangóvizes területeket kivéve bármilyen talajba ültethető, de megfelelő vízellátás mellett legjobban a könnyű homokos talajon díszlik. A minimum 50x50x50cm-es ültető gödör aljába tegyünk vödörnyi érett marhatrágyát, fordítsuk bele, húzzunk rá 10cm feltalajt, helyezzük bele a vásárolt tövet kb. olyan mélységbe, amilyenben előző helyén volt. Takarjuk be a gödröt, a tőhöz enyhén nyomkodjuk a földet, öntözzük be, majd a vizes talajt takarjuk laza földdel. Az 1-2.év telén fagyvédelemként takarjuk szalmával, hánccsal, szálas trágyával, stb. Év közben az öntözésen kívül más ápolást nem igényel. Ha ősszel szálas trágyával takartuk 15cm vastagon, egyúttal a következő évi tápanyag utánpótlást és a gyommegelőzést is elvégeztük. Növényvédelmet nem igényel, legfeljebb a lótücsök és a pockok károsíthatják földalatti részeit.